Hogyan működik?

A hőszivattyú az alacsony hőmérsékletű hőt magas hőmérsékletű hővé alakítja – még télen is, 0° C alatti hőmérsékleten. Ez zárt ciklikus körfolyamatban történik, a munkaközeg fizikai állapotának folyamatos megváltoztatásával.

A hőszivattyú a természet hőforrásaiban – a talajban, a vízben vagy a levegőben – tárolt napenergiát használja fel, és hasznosítható hő formájában továbbítja a fűtési rendszer és melegvíz-hálózat felé.

A hőszivattyúk működésének alapja a megújuló hőenergia kivonása a környezetből – a közeg levegőjéből, a talajvízből és a talajból a fűtőkörbe juttatása.

A hőszivattyú működése

Elpárologtatás: A hőcserélő segítségével a folyékony munkaközeg kivonja az energiát a talajból, a vízből vagy a levegőből, és a növekvő hőmérséklet mellett elpárologtatja.

Nyomás emelés/sűrítés: Az elektromos áram bevezetése által a most már gáznemű, de még hideg munkaközeget egy kompresszor összesűríti, és ezáltal felmelegíti. A munkaközeg úgynevezett meleg gázként hagyja el a kompresszort.

Cseppfolyósítás/kondenzálás: A forró gáz ezután eléri a kondenzátort, átadja az energiáját a fűtő rendszernek, cseppfolyósítja, és a kondenzátort meleg, cseppfolyós munka közegként hagyja el. Ezáltal a fűtési rendszerben lévő vizet a kívánt hőmérsékletre melegíti.

Fojtás/a sűrítés feloldása: A meleg, cseppfolyós munkaközeg eljut az expanziós szelephez. Az expanziós szelepben a nyomás hirtelen csökken. Emiatt a munkaközeg hőmérséklete is hirtelen esni kezd, energiaveszteség nélkül. A hideg, cseppfolyós munkaközeg aztán ismét bekerül az elpárologtatóba, és a körfolyamat újrakezdődik.


Hűtés

Egyre gyakrabban fordulnak elő nyáron hőhullámok, és a 30 °C-ot meghaladó napok száma is folyamatosan nő. A háztartások hűtési igénye is növekszik, és az EU tanulmányai szerint a hűtés iránti igény nagyobb, mint a fűtésnél.

Hűtés közben a belső magasabb hőmérsékletet elnyelik a padló / falfűtés/ mennyezetfűtés fűtőcsövei, és hőcserélőn keresztül engedik a hűtőközegbe (talaj vagy víz). Elvileg meg kell különböztetni a hűtés két típusát: aktív és passzív hűtés – az OCHSNER hőszivattyúk mindkettőt kínálják.

Aktív hűtés: Itt megfordul a hőszivattyú működési elve (hűtési kör), miközben a kompresszor működik, és magasabb hőmérsékleti szintre állítja a belső hőszivattyút. Ez azt jelenti, hogy az eloszlatható hő hatékonyabban és hosszabb ideig szabadulhat fel a hőforrásba (talaj, víz, külső levegő). A talajba, vízbe történő kijuttatás nagyobb hőmérsékleti különbsége miatt a hűtési terhelés hosszú ideig teljes mértékben felszabadulhat, és a teljes hűtési hatás hónapokig fennmarad.

Passzív hűtés: a hőszivattyú kompresszora nem működik, a hőszivattyú “passzív” marad. A talaj hőmérséklete gyorsan alkalmazkodik az épület belső hőmérsékletéhez, és a hűtési képesség gyorsan csökken. Ezért a passzív hűtést csak a víz és talajszonda hőforrás esetén ajánljuk.