Hőforrások

A ház és a környezeti tényezők határozzák meg, hogy melyik hőszivattyú-rendszer a legmegfelelőbb. Alapvetően a talajvíz, a geotermikus energia vagy a levegő szolgálhat hőforrásként. A hőszivattyú típusát a hőenergia előállításához használt hőforrás határozza meg.


Levegő

Hőforrás: levegőA horizontális-split rendszerű technológia további fejlesztésének köszönhetően az OCHSNER a levegőt is mint gazdaságos hőforrást hasznosítja. A levegő mindenhol elérhető korlátlan mennyiségben.

Ez a rendszer különösen alkalmas meglévő épületek fűtési rendszereinek korszerűsítésekor, ahol az utólagos talajba való telepítés többnyire nem kívánatos vagy túl költséges.

Az OCHSNER technológiai innovációjának köszönhetően a levegő hőforrás hatékonyan felhasználható még alacsony külső hőmérséklet esetén is. Magas üzembiztonság és alacsony zajszint jellemzi leginkább e terméket.

Földhő

Hőforrás: földhőA talaj ingyenes és bőséges hőenergia-raktár, így ideális hőforrást jelent. Talajkollektorok segítségével az elraktározott napenergia folyamatosan és napszaktól függetlenül hasznosítható. Megfelelő tervezés mellett még a legzordabb téli szezonban is elegendő hőenergia hasznosítható.

A közvetlen hőelvonási rendszerek használatával (amit direkt elpárologtatás néven is ismernek) a ma ismert összes talajkollektor rendszer közül a legalacsonyabb üzemeltetési költség érhető el.

Víz

Hőforrás: vízHa a talajvíz gazdaságos mélységben és megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, akkor ezek a rendszerek kínálják a legmagasabb hatásfokot. A 8 – 12 °C közötti állandó hőmérséklet, optimális fűtési működést garantál.

Ehhez legalább két kút szükséges: egy forráskút és egy nyelő kút. A nyelőkutat kb. 15 méterrel távolabb szükséges kialakítani a forráskúttól, lehetőleg a talajvíz áramlásának megfelelő irányában.

Talajhő

Hőforrás: talajhőEzek a rendszerek a talajhőt a fagyálló folyadék – mint közvetítő közeg – segítségével juttatják el a hőszivattyúhoz.

Ez a hőforrás háromféle módon telepíthető:

  • Amennyiben elég szabad terület áll rendelkezésre, úgy a vízszintes kollektoros rendszer a legolcsóbb megoldás. A szükséges terület minden esetben a teljesítmény igénytől és a talajtól függ.
  • Alternatív megoldásként spirál kollektor jöhet szóba, mely valamivel kevesebb területet igényel.
  • Lehetséges még talajszonda kialakítása is, mélyfúrási módszerrel. A szondák fúrása során, az átlagosan 15 cm átmérőjű szondák általában 100 méter mély furatokba kerülnek, egymástól 5-7 méterre, így kis helyigényűek. Jellemzően ezek a rendszerek a leginkább stabilak, és passzív hűtésre is lehetőséget biztosítanak. A létesítésükhöz engedélyeztetés szükséges.